Régóta szerettem volna kipróbálni a házi krétafesték készítést. Ennek a festékfajtának legnagyobb előnye, hogy nagyon jól tapad mindenen, így nem kell csiszolással vesződni, csak ha a felület úgy kívánja ( pl. korábbi pergő festékréteg). Több recept is kering a neten, én egy kedves ismerős által kipróbált, bevált verziót alkalmaztam: 75 dkg latex festék, színre […] Tovább

  Nagyszüleim kamrájából került ki ez a nyolcvanszor átkent, öreg kávédaráló.   Amilyen pici, olyan sok munka volt vele. Hőlégfúvózás, kromofágozás, csiszolás, rozsdátlanítás: két hét.   Újrafestés: fél óra.   S a megérdemelt jutalom: 50 másodperc.   Irodalmi gyöngyszemnek Tóth Kinga versét ajánlom hozzá:   Fekete versem szeretem fekete levesem de mégse feketén – veresen […] Tovább

Emlékeztek még, hogyan jutunk el a szextől a székig? Itt olvashattatok róla. Ott mutattam először Nagymamám öreg székét, amiből lett a nagylányom ülőalkalmatossága az íróasztalánál (aminek történetét itt olvashatjátok). De megunta, nekem adta. Így szerez a gyermek anyja fiától íróasztalt, lányától széket. Hurrá. A használat során (nyilván a sok tanulás alatt) rengeteg baleset érte a […] Tovább

Pilinszkynek teljesen igaza van (gy.k.: Pilinszky János: Életfogytiglan c. verse alapján). Nincs íróasztalom, mióta férjhez mentem. Közösnek hívtuk a férjemét. Annyira közös, hogy a jegyzetem, amire felírtam fontos információkat MAGAMNAK, a közös asztalon hevervén szabad felületnek bizonyult mikor férjem telefonálás közben fontos dátumot, telefonszámot akart felírni MAGÁNAK, s laza csukló mozdulattal a táskájába is tette, […] Tovább

Wein Krisztina lakberendező munkáit nagyon szeretem. Az építkezés előtt ki is kértük tanácsát az átalakítás lehetőségeiről. Eljött, figyelt, kérdezett. Aztán rajzolt, tanácsolt. Mi pedig átszűrtük a hallottakat a lehetőségeinken, igényeinken s azokhoz mérten igyekeztünk megvalósítani. Blogját itt olvashatjátok. Ez az általa tervezett konyha kezdettől fogva nagyon tetszett. Az étkező lámpát mindenképpen szerettem volna én is […] Tovább

  A legutóbbi bejegyzésben beszámoltam a készülő asztal lábáról. A “lapja” ez a bőrönd lett. Így nézett ki, mikor – ki tudja mennyi utazás után – hozzánk érkezett: Műbőrt leszedtem, rozsdától megszabadítottam, málló darabjaitól búcsút vettem. A fatapaszért kiáltó részeket kezeltem, de teljesen makulátlan felületre nem vágytam egy nyugdíjas faláda esetében. (Sajnos teljesen aktfotóm nincs […] Tovább

Komoly elhatározásom volt, hogy az építkezés befejeztével igazi játszószobát készítek legkisebb gyermekünk számára. Megszületésekor – talán emlékeztek – egy sarkocskára volt lehetőségünk, hogy azt egészen rászabjuk. Itt írtam róla bővebben. Nem szeretem a “negyedik gyerek: a futottak még kategória, igaz-e?” előítéletet. Gyerekneveléssel kapcsolatban általánosítani amúgy is bátor dolog – hiszen mindenre van kivétel és minden […] Tovább

Még születésem évében vették a szüleim ezt a szekrénysort a bővülő család új lakásába. (Találgatásokat megelőzendő: a bútor Petőfi életkorát lepipálta, Faludyét még nem és minden panaszmentes nap ajándék a számára.) Mikor férjemmel összeházasodtunk, s minden pénzt egy közös otthonba fektettünk, hálásak voltunk, hogy szüleim nekünk adták ezt az óriási bútort, hiszen berendezésre igen kevés […] Tovább

Találtam egy családbarát festéket! Egy játékmackó is tudná használni. (Én vagyok BORIbon, a gyengébbek kedvéért.) – Lakásban, beltéren is használható, mert vizes bázisú. – Ha nem pereg a(z előző) festék a lefestendő felületről, elég egy portalanítás és máris kenheted! Nem kell csiszolni! – Nagyon sűrű a festék, így kevéssé csöpög. Kicsit arrébb tolod az útban lévő […] Tovább

Szívet melengető érzés minden személyes megkeresés. A visszajelzések nagyon fontosak, sokat jelentenek nekem. A kérdésektől néha zavarba jövök: esetleg azt hiszitek, én bútoros szakember vagyok?! De mindig igyekszem pontos választ adni, olykor utánanézés alapján. Amit pedig nem tudok, azt bevallom. Be én! A legkedvesebb mégis az, mikor saját alkotásról érkezik hír. Amikor láthatom, hogy más […] Tovább