Még a kanál is keringőzik, nem beszélve a habverőről, aki csárdást jár a báli szezonban.
Mi mostanában a Legkisebb miatt (aki a szeparációs szorongás csúcsán pihen) nemigen megyünk esti mulatságba.
Így viszont szívesebben segítek lányaimnak kiélni a “szép ruha, szép tánc, nagy leszek” ábrándot. Itthon. Papíralapon.
Hogyan?
Ruhát tervezünk!
Ebben nagy segítségünkre van a Sizzix vágógép (bizony, az alábbi csodák mind azzal készültek), de ollóval is ügyesked(het)ünk a gyerekekkel, hiszen ez fejleszti a kézügyességü(n)ket is!
Bevallom, a boltban kapható kivágós, öltöztetős füzetkéket igénytelennek tartom. Nem elég finomak, ritkán adnak teret a kreativitásnak. Persze mondhatjátok, hogy egy-két ötlet máris befolyásolja a szabad alkotást – igazatok van. De így legalább arra terelhetem gyermekeim ízlését, ami közelebb áll hozzám.
Az alábbi összeállítással nem is titkolom, hogy befolyásolni szeretném a kislányok öltöztetős kedvét.
Csak próbálkozzanak, ti pedig segítsetek!
Papírt, textilt, gyöngyöt, ollót, ragasztót elő: hadd szóljon az a bál!














Én köszi!
Kedves Kalapács,
nagyon tetszik a blogod, ritka élvezetes a stílusod. Köszi:)
Ó, nem vagyok én divatdiktátor! Ötleteket gyűjteni, kivágni, ragasztani könnyű. De felöltözni! Az már művészet! 🙂
Jaj, ezek nagyon szépek! A saját ruháidat honnan szerzed be? Elárulod?